Brassó
Brassó (Kronstadt, Brasovu, Corona; l. mellékletet), r. t. város sz. k. város cimmel, Brassó vmegyében, a megye székhelye, a Barcaság déli szélén s az arra nyiló völgyekben gyönyörüen fekszik. B. fekvésére nézve hazánk legszebb városa; csak csekély része (Ó-Brassó, Bolonya) terül el a lapályon, legnagyobb része a völgyekbe szorul. Középpontját a Belváros teszi, aránylag csekély területet elfoglaló szabályosabb városrész, mely a Cenk (960 m.) gyönyörü erdőségeinek alján s a Fehér Bástyahegy és Malomhegy alatt terül el; ettől nyugat felé több keskeny völgy nyilik, melyekben a Bolgárszeg nevü városrész messze a hegység belseje felé huzódik. A regényes Cenk az egész városon uralkodik s ennek legkeskenyebb utcájából is megpillantható. A Belvárostól É. felé a Bácsél (718 m.) emelkedik két régi toronynyal (fehér és fekete bástya), attól K. felé a Felleg vár (644 m.) különálló dombja van s a kettő közt mintegy 1/2. órányira huzódnak Ó-Brassó hosszu utcái egészen a barcai lapály szélén álló szt.-Bertalan templomig; a Fellegváron tul a m. kir. államvasutak állomása felé a Csigahegység (713 m.) Bolonya külvárosa terül el. A Belváros meglehetősen szabályosan épített, rendkivül tisztán tartott s barátságos külsejü utcáival kellemes hatást tesz az idegenre; hajdan a mai Ó-Brassó helyén feküdt, de a középkor háborui alatt mind beljebb huzódott a hegyek védte völgybe mig a legbelsőbb völgyben (a mai Bolgárszegben) eloláhosodott bolgárok, Bolonyában székelyek telepedtek le. A Belvárost még ma is nagyrészt árkok és kőfalak (1421-ből) veszik körül, de ezek lassanként áldozatul esnek a haladó kor kivánalmainak s 32 tornya és 7 bástyája közül több már eltünt. Régi kapui közül már csak az öttornyu Katalin-kapu áll. A Belváros közepe táját a nagy piac foglalja el, melynek egyes sorai Lensor, Búzasor, Virágsor és Kádársor nevet viselnek; az élénk piac közepén a különálló, 1420-ban épült, 1770-ben átalakított régies városháza áll, becses levéltárral s érdekes régiségekkel; vele szemben a városi áruház (1545) áll, mely ma árucsarnok; földszintjében borpincegyanánt szolgál. A piacról a Honterus-udvarra jutunk, melyen a hires régi evang. templom áll; az 1385 -1425. épült templom az 1689. tűzvész óta viseli a Fekete templom nevet; a gót izlésben épült templomnak külseje építészeti és belseje művészeti szempontból rendkivül nevezetes s a monárkia második legnagyobb orgonáját rejti magában. Vele szemben az evang. Honterus-gimnázium áll (gazdag muzeummal), tov. az ev. paplak s az uj iskolaépület, melyben reál-, kereskedelmi, elemi és ipariskola van elhelyezve. A Belvárosban említendő még a jelentéktelen szinház, a róm. kat. plébánia, a ferenciek temploma, a brassói ált. nyugdij-intézet épülete, melyben a postahivatal, kaszinó és megyei hivatalok vannak elhelyezve, közelében az állami felső reáliskola palotája; a Fekete-utcában Honterus János szülőháza. A Belvárost gyönyörü sétányok veszik körül, legszebb a Cenk alatt elhúzódó páratlan sétány, mely a Lövészházig vezet. A Belvárostól Ny. felé a Bolgárszeg érdekes keskeny utcái 4 km.-nyire huzódnak be a hegyek közé; a Bolgárszeg elején az oláh gimnázium, az ev. leányiskola, a tornaiskola, odább a görög-keletiek cifra temploma van; e külvárost 1392 táján a bevándorolt bolgárok alapították, most a Köszürös-patak és Kukova-patak völgyét és a hegyek meredek lejtőit is elfoglalja. A város ellenkező oldalán emelkedő Várhegy (676 m.) tetején az 1554. épült fellegvár áll, melyet Bethlen Gábor 1630. megnagyobbíttatott s 1849. 200 honvéd 2 napig védett 28000 orosz ellen. Ettől Ny -ra Ó-Brassó hosszu utcái huzódnak el a szt. Bertalan (Árvaleány. templomig, mely a város legrégibb temploma (a XIII. sz. végéről); mellette a Fortyogóhegy (Gespreng) emelkedik, melynek alján időszaki forrás fakad. K. felé Bolonya külváros terül el, melyet tulnyomóan magyarok laknak, odább a Cenk és Csigahegy között Mártonfalva s a Gácsdomb aljában a Gács-major terül el, közben a Cigányváros.
){kind=small}
Brassó
B. egész Erdélynek legszebb, legvagyonosabb s legiparosabb, s egész hazánk legegészségesebb városa. Már régebben nagy forgalom és ipar székhelye volt, ma politikai tekintetben is nagy szerepe van. Benne összepontosul Erdély DK-i zugának művelődése és anyagi élete. B. ma a megyei hatóság, a róm. kat. és kel. görög esperesség, a szt. Istvánról nevezett szt. Ferencrendi szerzetház, kir. adófelügyelőség, pénzügyigazgatóság, tanfelügyelőség, kir. erdőfelügyelőség, ügyvédi kamara, vesztegintézetek felügyelőjének, állami állatorvosnak, hadkiegészítési kerületnek, a 24. számu honvéd gyalogezrednek, állandó vegyes felülvizsgáló bizottságnak. a 2. sz. hadkiegészítő kerületnek, csendőr szárny- és szakaszparancsnokságnak székhelye. Van kir. törvényszéke, járásbirósága, kir. ügyészsége, ügyvédi, ipari és keresk. kamarája, közjegyzősége, dohányáru-raktára, államépítészeti és fővámhivatala, pénzügyőrbiztosi állomása, adóhivatala, belépő állomása. Tanintézetei: m. kir. áll. főreáliskola, az ág. evang Honterus-gimnázium (alap. 1544), gazdag muzeummal és könyvtárral, róm. kat. gimnázium, (gör. kel.) oláh főgimnázium, m. k. kereskedelmi akadémia (iparmuzeummal), evang. leányiskola, ág. ev. teologia és tanitóképző intézet, ág. evang. és kel. gör. alreáliskola, kel. gör. keresk. középiskola, és német alsófoku kereskedelmi és felsőbb polgári leányiskola, m. k. állami középipariskola állami és városi iparostanonc-iskola. E számos magasabb, valamint kitünő alsóbb iskolái folytán B. ma hazánk legműveltebb városai közé tartozik. Van továbbá többféle kórháza, szegény- és árvaháza. Egyesületei közül több iparos-egylete, kaszinói, dal és sportegyletei, szépitő egyesülete, számos jótékony egyesülete és a Siebenbürgischer Karpathenverein B.-i osztálya említendő. Itt jelenik meg a Brassó c. hetilap (IX. évf., szerk. Weisz Ignác) és az Iskola és Szülőház c. lap (IV. évf., szerk. Józsa Mihály ).
Ipara és kereskedelme
élénk és forgalma különösen az oláh vámháboru előtt nagy jelentőségü volt Románia felé. Azóta sok tekintetben csökkent ugyan, de B. ma is Magyarország legiparosabb városai közé tartozik. Főbb iparágai a posztóipar, kötött áruk készítése gyapjuból, gyapjuszövés és mosás, pokróckészítés, bőripar, kötél- és faipar (csutorák), kőolajfinomítás, papiripar, szeszipar, szalámigyártás, malomipar, bodnáripar. Nevezetesebb ipartelepei a B.-i Portland-cementgyár, I. erdélyi cukorkagyár, a magyar cukoripar-részvénytársaság cukorgyára, Schiel testvérek gépgyára, Gmeiner és Scherg bőrgyára, gőztéglagyár, több gyujtószálka gyár, melyek fagyapjut is készítenek, a Scherg Vilmos féle hires posztógyár (130 munkás), Láng-féle posztógyár (80 munkás), a Leonhardt-féle posztógyár, kötőgyár, ásványolajfinomító és paraffingyár (100 munkás), légszeszgyár. A kereskedelem főcikkei honi termények, hazai és külföldi gyártmányok, csángó-szövetek, barom, gabona, fanemüek; vásárai igen élénkek. Pénzintézetei a B.-i ált. takarékpénztár, Első erdélyi bank, Albina, B.-i előlegező egylet, osztrák magy. bank fiókja és a Meseriasul roman; ezek összes évi forgalma 50 millió frtra rug; jelentékeny vállalat még a B.-i általános nyugdijintézet. Forgalma igen élénk; a m. kir. államvasutakon kivül a zernesti és háromszéki (kézdi-vásárhelyi) vonal és a hosszufalui helyi érdekü vasut érinti; magában a városban pedig gőztramway közlekedik. Van posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára, telefon-hálózata. Idegenforgalmának (1891. 10052 személy) emelésére városi bizottság alakult, B. lakóinak száma mindezek mellett csak lassan emelkedik; 1870-ben 27766, 1881-ben 29584, 1891-ben 30739 lakosa volt, köztük 10441 magyar, 9578 német, 9758 oláh és 207 tót; vallás szerint 8357 róm. kat., 378 gör. kat., 9733 gör. kel., 8399 ág. evang., 2674 helv., 412 unit. és 769 izrael. A polgári lakosságon kivül 1641 közös hadseregbeli katona, 146 honvéd és 23 csendőr él a városban. A házak száma 3753. Brassó határa 19,721 ha., miből 8549 ha. erdő. Hozzátartozik Deresztye több nagyobb gyárteleppel, Alsó- és Felső-Tömös (l. o.), a Méheskertek és Predeál telep.
Története.
A Barca lapályán keletkezett B. csak a XIII. században lép történelmi előtérbe; II. Endre 1211. az ország határainak védelmére a német lovagrendet hivta be s neki adományozta B. környékét; a lovagrenddel együtt számos német telepítvényes is bejött. A lovagrend azonban oly függetlenségre törekedett s láthatólag önálló országot akart itt alapítani, hogy II. Endre 1224-ben ismét kiüzte országából, a vele jött telepítvényesek azonban megmaradtak s Endre atyailag gondoskodott róluk; megerősítette jogszokásaikat s mint szabad polgároknak földbirtokot ajándékozott nekik s az erdélyi vajda megkerülésével egyenesen királyi biráskodás alá helyezte őket. B. lakói szabadalmaikat kellőleg kihasználták; csakhamar főhelye lett a Barcaságnak s virágzásnak indult. A tatárjárás idején a lakosok a Barca lapályáról a Cenken épített Brassovia vár falai alá, a völgybe huzódtak, de utóbb jogaikból sokat veszítettek. Nagy Lajos B.-nak is visszaadta jogait s a későbbi céh- és ipari élet alapját vetette meg; élénk kereskedés fejlődött ki Németországgal s a Kelettel s a vagyonosodott polgárok városuk megerősítéséhez fogtak. B. oly gazdag város hírében állott, hogy az erdélyi vajdák tőle a törcsvári uradalom terhére 50000 frtig terjedő kölcsönt vettek fel, végül pedig az egész uradalom a város tulajdonába jutott. A reformáció Honterus János működése folytán gyorsan terjedt B.-ban, ő alapította itt az első nyomdát és a ma is fennálló Honterus-gimnáziumot. Erdély különválása után B.-ot sok viszontagság érte; a háborus idők megrontották a közbiztonságot és aláásták a kereskedelmet. Hogy érdekeit megóvja, B. majd a császárral, majd a szultánnal szövetkezett; 1611. és 1612. Báthory Gábor ostromolta és Földvárnál legyőzte a város harcosait. Miután Erdély a Habsburgok kezébe jutott, Caraffa tábornok B. várát hatalmába akarta keríteni, és a brassóiak ellenállása következtében az egész várost felgyujtatta (1689); utóbb a város a kurucoktól szenvedett sokat. 1718-19 és 1755-56. a pestis dühöngött benne. A 1848-iki szabadságharc alatt Bem elfoglalta a várost de seregének szigoru fegyelmezettsége megóvta a szász lakosságot magyarellenes magatartásának megtorlásától. A reakció korszakában B. és a Barcaság régi jogait elveszítette, de 1861. ujra visszanyerte azokat. Az alkotmány helyreállitásával B. is ujból fellendült s ma az ország legiparosabb és legvagyonosabb városai közé tartozik.
B. környéke
páratlan szépségü; legközelebbi környéke, a város felett emelkedő Cenk (960 m.) gyönyörü erdőivel és elragadó kilátásával hazánk legszebb pontjai közé tartozik; a város környékén ezenkivül a Kis- és Nagy-függőkő (741 m.), a Salamonszikla kedvelt kiránduló helyek. Távolabb esnek a Honterus-tér és forrás, Noa nyaralótelep a Schuler-rét stb. Nagyobb kirándulásokra kinálkozik a Keresztényhavas (Schuler, 1804 m.), a tömösi szoros, a Tamina hasadék, a Nagy kőhavas (1840 m.), a Csukás (1958 m.), a Bodzai szoros, Zajzon és Előpatak fürdők a Várhegy, a Feketehalom és a Feketehegy (1294 m). Rozsnyó, Zernyest, Törcsvár, a Királykő (2241 m.) és a Bucsecs (2508 m.). A B. vidéki hegységeket a Siebenbürgischer Karpathenverein tette hozzáférhetőkké, a városban pedig az idegenforgalmi bizottság jár az idegen kezére.
