Brassó

Teljes szövegű keresés

Brassó vármegye (l. a mellékelt térképet), hazánk Királyhágón túli vagy erdélyi részének egyik megyéje; határolja É-on Nagy Küküllő és Háromszék, K-en ez utóbbi, Ny-on Fogarasmegye, D-en Románia. Határai nagyobb részt természetesek: É-on a Persányi hegység és az Olt folyó, K-en a Tatrang vize, D-en a brassói és Bodzai hegység. Területe 1803.63 km2. Szíve a Barcaság (l. o.) termékeny rónája, melyet Ny-on és D-en hegységek öveznek. Ny-on a Persányi hegység (l. o.) középmagasságu tetői emelkednek, köztük a krizbai Várhegy (1106 m.) és a feketehalmi Nagy-Fekete hegy (Zeidner Berg, 1294 méter). E hegységeket, melyeknek tulnyomóan szelid emelkedésü tetői nagyobbára erdősek, a Barca vizének a völgye választja el a megye déli határán égnek meredő, hatalmas Brassói hegységtől (l. o.), melynek két főtömege Közül csak a vadul szaggatott Bucsecs (2508 m l o.) esik B. területére. A Bucsecs főtömege ÉK felé alacsonyabb (1324 m.) gerinc által magához kapcsolja a Brassótól D-re emelkedő Keresztényhavas (1804 m.; l. o.) csoportját, melynek legészakibb tagja a Brassó fölött emelkedő 961 m. magas szép Cenk (l. o.). A Tömösi keskeny szoros (l. o.), melyből a vasút a predeáli hágón át Romániába megy, e hegycsoportot a tőle K-re emelkedő Bodzai vagy Csukás hegységtől (l. Csukás) választja el, mely a megye DK-i szögletét borítja be. Ez a Tömösi szoros mellett a Nagy-Kőhavassal (1840 m.) kezdődik, azután D felé domborodó ívben a megye határát követve (Paltin 1904 m.), az ó-sánci szoroson túl (l. o ) a Csukás (l. o.) tömegében (1958 m.) kulminál, É-i nyulványaival pedig a Hétfaluig terül szét.

Brassó vármegye térképe
E hatalmas hegységekből számos folyóvíz siet a Barcaság lapálya felé, valamennyi az Oltnak véve

Brassó vármegye címere.
utját. A Csukás tömegéből a Zajzon vizével egyesülő Tatrang veszi eredetét, mely a megye területén kivül a Feketeügy közvetítésével jut az Oltba. A Tömösi szorosból aláfutó Tömös a Bucsecsből eredő Vidombáki patakba ömlik. A Fogarasmegyében eredő jóval nagyobb Barca az előbbivel párhuzamosan folyik s Földvárnál ömlik a megye határát képező Oltba, amely a Persányi hegységből még számos apróbb vizet (Homoród) vesz fel. Maga az Olt kacskaringós mederben szegélyezi B. határát, gyakran kiönt s Prázsmár és Hermány táján tetemesebb mocsarakat táplál; ugyanilyenek vannak Feketehalom és Höltövény közt a Homoródba ömlő úgynevezett Ujárok mentén is. Mind e folyóvizek közül csak az Olt alkal mas a tutajozásra, a többi vizek nagy esésöknél és rohamos futásuknál fogva legfeljebb úsztatásra használhatók. Nagy tavak nincsenek. B.-ben, de a déli határhegységekben apró tengerszemek előfordulnak, Brassó mellett pedig az időszaki Fortyógó (Gespreng) említendő; a hegyek általában kitünő forrásvizben bővelkednek. Ásványos forrásai közül csak a zayzoni égvényes savanyu viz és vasas viz említendő, primitiv fürdővel.
B. éghajlata
fekvésénél fogva déli részében meglehetős zord, É-on valamivel enyhébb. Brassó közepes évi hőmérséklete csak 7.6° C., a januáré -4.8° a juliusé 18.4°; a hőmérséklet szélsőségei -27.3 és 34.8°; abszolut ingadozása tehát 62.1 ° C.; a csapadék évi mennyisége a Barca lapályán (Földvár) 690, Brassóban 759 mm. A hegyekben a hőfok sokkal csekélyebb, a klima igen zord, a csapadék mennyisége 1000 mm.-t is meg halad. A legmagasabb hegyeket egész nyáron át hó borítja. az alacsonyabbakon is 8-9 hónapig marad meg a hó. Levegője azonban B.-nek felette egészséges.
Ásványai
B. ásványos kincsei közül csakis a kőszén (Volkány évi termése 100000 mmázsa) és agyag (Keresztényfalva, Barca-Ujfalu) nyer ipari alkalmazást. Földje részben kövér agyag, részben barna homok, termékenységre nézve a Barca rónája első az egész megyében. B. termő területe 144079 ha., ebből csak 39081 ha. szántóföld, 1825 ha. kert, 24015 ha. rét és kaszáló, 16214 ha. legelő és 62914 ha. erdő. A földművelés több cikkei árpa, buza, rozs és zab továbbá kukorica, burgonya, ezenkívül tetemes cukorrépa, (1354 hektáron 268703 mmázsa termés) kevés kétszeres, köles, takarmány-répa, len és kender. A földművelés azonban, minthogy a föld nagyon fel van aprózva és kevés kivétellel mind az ugarkényszer és háromfordulás gazdálkodás nyomása alatt áll, nem kielégítő. A kertészet ujabban fejlődésnek indult, szőllő nem terem, a rétek állapota nem felel meg az okszerü gazdálkodás követelményeinek. A kiterjedt havasi legelők a juhgazdaságnak szolgálnak, az elő- és középhegységek legelői a meggondolatlan erdőirtásnak köszönik létüket s a marha táplálására nem alkalmasak. Az erdőknek csak egy tizede tölgyes, két harmada bükkös, a többi fenyves; az erdők adják meg B. jellegét és szépségét, életét és egészségét. Mindegyik fanemnél a szálerdőgazdaság uralkodik, a középerdő egyáltalában nem fordul elő, a sarjerdő csak a különböző fanemekkel bebokrosult legelőkön. Az itt termelt fa mint tüzelőfa, épület- és szerszámfa jön forgalomba.
B. állatállománya
az 1884. összeirás szerint 29800 magyar és 507 nem magyar fajtájú szarvasmarha, 9940 bivaly, 13477 ló, 27 szamár, 18,112 sertés, 82818 juh és birka és 774 kecske. Az állattenyésztés leginkább a kisbirtokosok kezében van a lótenyésztés jelentékeny és fejlett, a szarvasmarha tenyésztése javul, a juhgazdaság a havasokon kezdetleges állapotban van ugyan, de a hús, gyapju és tejtermékek (turó, sóstej) termelése folytán jutalmazó. A szárnyasállatok száma az 1884. évi összeirás szerint 77494 tyúk, 829 pulyka, 3789 lúd, 4328 kacsa és 2173 galamb. A méhkasok száma 3054. A vadászat jelentékeny; a vadállatok közül barna és fekete medve és farkas gyakori és a legelő marhákban- és őzvadban nagy pusztítást visz végbe; a hiúz már igen ritka, de gyakori a róka, borz, vadmacska, nyest és vidra. Továbbá előfordul vadkecske (a Bucsecsen), vadkan (Zernest, Apáca, Magyarós bükköseiben), őz és nyúl. A ragadozó madarak közül keselyü, sas, sólyom kánya, karvaly, ölyv és bagoly fordul elő. Továbbá a fajd, mogyoróstyúk, fogoly, fürj, havasi tyúk, póling, erdei szalonka, kanalas ruca s egyéb szárnyas madarak. A halászat tárgyai az Oltban és Feketeügyben harcsa, ponty, kárász, menyhal, cigányhal, csuka és márna, a havasi patakokban pisztráng, menyhal, zsemlyehal, serinc, (Cottus gobio); a halászat emelésére Prázsmáron, Rozsnyón és Krizbán mesterséges haltenyésztő állomások alakultak.
Lakói
B. lakóinak száma 1881-ben 83929 lélek volt, jelenleg (1891) 86777 lélek, a 10 évi szaporulat 2848 lélek, vagyis 3.4%. Egy km2-re 48.11 lakó esvén, B. a ritkább népességü megyék közé tartozik. A lakosok közt van jelenleg 26116 magyar (30.1%), 27802 német (32.0%) és 31106 oláh (35.8%); a magyarság 10 év alatt 1256 lélekkel (5.1%) szaporodott. A lakosság vegyesen lakik; a magyarság a Hétfaluban van többségben, a németség az oláhokkal keverve lakik s abszolut többségben egyik járásban sincs, de túlnyomóan német községek nagyobb számmal vannak; tiszta német község azonban épp úgy nincs, mint tiszta magyar v. oláh. A Hétfalu magyar lakói az u. n. csángók (l. o. és Hétfalu). Hitfelekezet szerint van 9837 róm. kat., 561 gör. kat., 31579 gör. kel., 39905 ág. evang., 3489 helv., 521 unit. és 868 izrael.; figyelemreméltó, hogy katolikusok és izraeliták csak Brassó városában laknak nagyobb számmal, a községekben csak szórványosan. A lakosság foglalkozása a földművelésen és állattenyésztésen (l. fent) kivül ipar és kereskedelem, amely B.-ben igen virágzó; különösen ipar tekintetében hazánk legfejlettebb megyéi közé tartozik. Az ipar leginkább Brassóban központosul, de vannak jelentékeny ipartelepek Botfalun (cukorgyár), Zernesten (cellulose- és papirgyár), Prázsmáron (papirgyár) Deresztyén (gyufagyár) Keresztény falván (agyagárugyár); Brassóban magában a posztó-, bőr-, köteles-, fa-, papir-, szesz-, sör-, malom-, cement-, cukor-. gép-, tégla- és kőolajipar van jelentékenyen képviselve, az iparcikkek egyuttal a kereskedelem főbb cikkei is. A házi ipar a romániai kivitel megszünése óta nagyon hanyatlott s sok helyen egészen megszünt, Barca-Ujfaluban azonban a fazekasságot még most is űzik.
A kereskedelem
azelőtt főleg Románia felé irányult, de a vámháboru óta tetemesen csökkent; főcikkei ma állatok, nyerstermények, gabonanemüek, szén, kő és föld, faáruk s az ipartelepek készítményei.
A közlekedés
főere a m. kir. államvasutak kolozsvár-predeáli vonala, mely az egész megyét É-D-i irányban hasítja; ebből Brassóból a zernesti, a háromszéki és a hosszufalui helyi érdekü vonal ágazik ki. A megye összes vasúti vonalainak hossza 114 km. Közútjai kitünőek, van összesen 105 km. állami és 206 km. törvényhatósági útja; Romániával a tömösi (l. ott) és ó-sánci (l. ott) szoroson át tart fenn közlekedést; úgyszintén a már Fogarasmegyébe eső törcsvári szoroson át. Hajózható folyója nincs. A pénzintézetek száma az osztr.-magyar bank brassói fiókján kivül 5.
A közoktatásügy
állapota a szászok lakta vidéken jó, de az oláhok közt még sok kivánni valót hagy. A (1890) 16505 tanköteles gyermek közül 1956 (11.8%) nem jár iskolába s a 7 éven felüli lakosságnak (1881) 36.9%-a (24742 lélek) nem tud sem irni, sem olvasni. A megyének minden községében, azonkivül 2 pusztán is van iskola, továbbá van 28 kisdedóvó; azon számos közép- és szakiskolán kívül, mely Brassóban (l. o.) van, van Földvárt gazdasági tanintézet és Hosszufalun állami fafaragászati iskola. Általában véve Brassó a szellemi és anyagi műveltség központja.
Közigazgatás.
B. 3. járásra oszlik és 1 rendezett tanácsu város van benne, u. m.:
A községek mind nagyközségek, többnyire népesek, csak egy van ezernél kevesebb lakossal; legnépesebb Hosszufalu 6420 lakossal. Székhelye; Brassó. Az országgyülésbe B. 2, Brassó városa 2 képviselőt küld. Egyházi tekintetben B. 3 r. kat. egyháza a Gyulafehérváron székelő erdélyi püspöki, az 1 gör. kat. leányegyház a Balázsfalván székelő gyulafehérvár-fogarasi érseki, a 31 gör. kel. egyház a Nagy-Szebenben székelő erdélyi érseki egyházmegye, az ág. ev. egyházak közül 12 a tiszai, 15 az erdélyi, a 2 ref. egyház az erdélyi s végül 1 unit. leányegyház a kolozsvári egyházmegyéhez tartozik; izrael. anyakönyvi hivatal 2 van (Brassóban). Törvénykezési szempontból B. a marosvásárhelyi kir. itélőtábla s a brassói kir. törvényszék területéhez tartozik, van 2 járásbirósága, u. m. Brassóban és Hosszufalun; kir. főügyészsége Maros-Vásárhelyen, bányabirósága Gyulafehérvárt, sajtóbirósága Kolozsvárt és pénzügyi birósága Nagy-Szebenben van. B. a kolozsvári közjegyzői kamarához tartozik s Brassó egy közjegyző székhelye; ugyanitt ügyvédi kamara is van. Hadügyi tekintetben az egész megye a brassói hadkiegészítési és a nagyszebeni hadtestparancsnokság, a brassói 24. sz honvédgyalogezred s a 77. sz. népfölkelési járás területéhez tartozik; alakítja a 77. sz. I. oszt. és a 173. az. II. oszt. népfölkelési járást s állandó vegyes felülvizsgáló bizottsága Brassóban van; ugyanott csendőrségi szárny- és szakaszparapcsnokság székel. Pénzügyi tekintetben a brassói pénzügyigazgatóság területét alkotja; Brassóban adóhivatala, pénzügyőrsége és fővámhivatala van; mellékvámhivatalok Felső-Tömösön és -Sáncon vannak. B. egyuttal keresk és iparkamara és államépítészeti hivatal székhelye; közutak tekintetében a marosvásárhelyi felügyelő, posta- és távirdaügyekben a kolozsvári igazgatóság területéhez tartozik. Erdői a brassói erdőfelügyelő vezetése alatt állanak. Méntelep a megyében nincs, állategészségügyi tekintetben a kolozsvári igazgatóság területéhez tartozik állami állatorvosa Brassóban van. Ó-Sáncon, Felső-Tömösön és Brassóban m. kir. belépőállomások vannak berendezve: kulturmérnöki ügyekben a kolozsvári VII. kerülethez tartozik. A megye területén 16 gyógyszertár van (köztük Brassóban 9).
Történetét illetőleg, l. Barcaság és Brassó városa.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages