Baliol
Baliol (Balliol), 1. János, anyai ágról a skót királyi házból, Huttingdon Dávid gróftól származott Carlisle kormányzója és III. Sándor királynak gyámtársa volt; 1263-ban a Baliol-kollegiumot alapította Oxfordban, s meghalt 1269-ben.
2. B. János. az előbbinek fia, szül. 1260-ban, megh. 1314-ben. III. Sándor király halála után 1286-ban mint trónkövetelő lépett föl, de Bruce Róbert és 10 más trónkövetelő elvitatták tőle a koronát. I. Eduárd angol király azonban B. mellett volt, ki viszont I. Eduárdnak hűbéri esküt tett. Az angol igát csakhamar megunva, B. függetlennek nyilvánítá magát a a francia királylyal szövetkezett. Ezért háboru tört ki, s miután B. a Dunbar melletti csatában (1296) megveretett, fiával együtt foglyul esett s Londonba, a Towerbe vitetett, A pápa közbevetésére kiszabadult a fogságból Franciaországba vonult. Itt halt meg.
3. B. Eduárd L. az előbbinek fia. Bruce Róbert halála után (1329), III. Eduárd segélyével a skót koronáért versengett; 1332-ben Skóciában partra szállt és Scone-ban megkoronáztatta magát. De mivel Eduárd angol királyt hűbéres urának elismerte, a nemzeti párt öt Douglas Arcbibáld vezérlete alatt csakhamar elűzte az országból. III. Eduárd ugyan a Berwick mellett (1333) kivivott diadal után még egyszer a skót trónra ültette, de B. még sem birta hatalmát megszilárdítani. Ez okból 1355. III. Eduárd javára lemondott, ki azonban a trónt a béke fantartása érdekében Bruce Dávidnak engedte át. (L. még Skócia.) v. ö. a Skócia és Nagy-Britannia történetét és a I-III. Eduárdról szóló cikkeket, továbbá Stephen, Dictionary of Nation. Biogr. III. köt. 63. I.; Kinloch, History of scotland I. (2. kiad. 1888.); (Gough, Scotland in 1298. (1888); Freeman, Historical Essays. 7. szám: Boalitions between England and scotland.
