Balassa-Gyarmat,
Balassa-Gyarmat, nagyközség Nógrádmegyének balassagyarmati j.-ban, Nógrád vármegyének székhelye, az Ipoly mellett (1891) 708 házzal és 7738 lak. (köztük 6996 magyar, 189 német, 511 tót; vallásra nézve 3928 r. kat., 1536 ág. ev. és 2120 izraelita), több templommal, kir. törvényszékkel, ügyészség, adó-, tanfelügyelő-, szolgabirói székhely, közjegyzőség, illetékkiszabási és államápítészeti hivatallal, ügyvédi kamara és pénzügyőrbiztosi állomással, városi kisdedóvó, kórház, kaszinó és számos egylettel, szép megye és fogházzal s az angol kiasszonyok nevelőintézetével. Van itt ipartestület, alsófoku ipariskola, takarékpénztár, népbank, takarék- és hitelintézet, könyvnyomda. Asztalos és szücsipara jelentékeny. Vasuti állomás, posta és táviróhivatallal. A következő lapok jelennek meg B.-on: Nógrádi Lapok és Honti Hiradó (Horvát Danó) XXI. évf. hetilap. Nógrádmegyei Hivatalos Értesítő. XXXI. évf. hetilap. Nógrádmegyei Gazdasági Egyesület Értesítője (Fáy Árpád) VI. évf. kéthavi. A török hadjáratok idején vára is volt, melynek csekély romjai még ma is láthatók az Ipoly mellett. Azidőben még Nagy- vagy Ipolygyarmat volt az elnevezése, s csak miután a vár a Balassa családé lett királyi adományképen, nyerte jelen elnevezését. A várat 1552. Ali budai pasa elfoglalta; 1626. itt köttetett meg a béke II. Ferdinánd és a törökök közt, 1849. jul. 8. itt vívott ütközetet Pöltenberg magyar tábornok Anrep orosz tábornokkal.
