Balassa,
Balassa, l. János, európai hirü sebész, a budapesti egyetemen a sebészet tanára s életében annak legfőbb disze, szül. Szt.-Lőrincen (Tolnam.) 1814., megh. Budapesten, 1868. Tanult a budapesti és bécsi egyetemen s itt avattatott doktorrá 1838. 1839. a bécsi cs. k. műtőintézet növendéke, 1841-ben közkórházi másodorvos, később helyettes főorvos lett. 1843-ban hivatott meg a budapesti egyetemre a sebészet tanárának. Mielőtt azonban tanszékét elfoglalta volna, hosszabb külföldi utazást tett. 1866. lett kir. tanácsos, később a Lipótrend lovagkeresztjét nyerte kitüntetésül, majd az orsz. közegészségí tanács elnökévé neveztetett ki. 1858. a magyar tudományos akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Az egyetemi műtőintézet felállítása, a magyar orvosi könyvkiadó társulat létrejötte kiválólag az ő érdeme. Nagyobb munkái: Gyakorlati sebészet 1. füzet (csonka maradt). - A hassérvekről képlőműtétek, stb. Kisebb munkái: Balassa János összegyüjtött kisebb művei cim alatt dr. Janny Gyula szerkesztésében jelentek meg.
2. B. József, tanár, nyelvésziró, a bölcsészet doktora, szül. Baján 1864. febr. 11. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Tanulmányainak végeztével a székesfehérvári kereskedelmi akadémia tanára lett. Buzgón és sikeresen működik a magyar nyelvészeti irodalom terén s kivált a hangtant műveli. Fő munkái: A fonétikai elemei. 1880. A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése. 1891. (Térképpel; mind a kettő a Magyar Tudományos Akadémia kiadványa.) Ugyane szakban számos értekezése van: Phonetik der Ung. Sprache. (Intern. Zeitschr. für Allg. Sprachwiss. IV.) A magyar hangok képzése, stomatoskopikus vizsgálódások`nyomán. (Nyelvtudományi Közlemények XXI.) Hangtani alapelvek és vitás kérdések. (M. Nyelvőr XIII.) Fonétikai tévedések. (U. o. XV.) A szóvégző önhangzók a magyarban (Nyelvtudományi Közlöny XIX.) stb. Ezen kivül több jó iskolai könyvet irt kereskedelmi iskolák számára. V. ö. Simonyi Zs. A magyar nyelv, a művelt közönségnek II. 71-73.
