Automatikus működések,
Automatikus működések, a középponti ídegrendszer által megindított azon működések, melyek minden külső befolyás hozzájárulása nélkül, tehát mintegy maguktól támadnak: Ilyenek p. azok az izommozgások, melyek a lélekzést fentartják; ide tartoznak a szívmozgások, a vérereknek bizonyos foku állandó összehuzódása, különböző záróizmok, mint a végbél és húgyhólyag záróizmának tartós összehuzódása és mások. Ez A. mindig időszakosak még ott is, ahol állandóan jelen látszanak lenni. Az idegsejtekben esetleg egyenletesen fejlődő izgalmaknak bizonyos magas fokot kell elérniök, hogy a megfelelő szervben működést gerjeszteni, az illető izmot összehuzódásra indítani képesek legyenek. Az A. továbbá szorosan véve nem maguktól támadnak, hanem többnyire a vér összetétele szerint ennek alkotó részei izgatják az ídegelemeket és így támadnak ezen mozgások. A lélekzési mozgásokra, a szív összehuzódására, a vér levegőinek, szénsav- és éleny-tartalmának ez irányban való befolyása határozottan ki van mutatva. Befolyással vannak továbbá az A.-re különböző érzékszervek által. az illető mozgásokat fentartó, agybeli középpontokhoz elvezetett impulzusok (l. Reflexek). Ezeken kivül némely A. m. fokozó, esetleg siettető v. gátló, illetőleg lassító idegek befolyása alatt is áll.
