ZSUGOR
ZSUGOR, (zsug-or) mn. tt. zsugor-t, tb. ~ok. 1) Aki v. ami össze van húzva, ránczosodva, görcsösödve. Zsugor tagok. Zsugor arczbőr. 2) Átv. fösvény, ki a pénz, vagyon után görcsösen, összveszorított kezekkel kap, s azt öszvekuporgatja. Szabó D. szerént magát igen megvonó, somfánál főző. Egyébiránt önállólag kevésbbé van szokásban, hanem csak származékaiban: zsugorog, zsugorgat, zsugori, zsugorodik stb.; más kiejtéssel: sugorog, sugorgat, sugori, sugorodik stb. Mi eredetét illeti, gyöke zsug nem egyéb, mint zug, szig; s az egész rokon szigor szóval. V. ö. SZIGOR.
