ÜTKÖZET
ÜTKÖZET, (üt-köz-et) fn. tt. ütközet-ět, harm. szr. ~e. Általán, azon tettleges állapot, midőn két ellenkező irányban működő fél erőszakosan érintkezik egymással; különösen csata, rendezett harcz a háborúskodó ellenségek között. Szárazföldi, tengeri ütközet. A seregeket ütközetre vezényelni. Az ütközetben elveszni. Véres, több óráig tartó, kétes ütközet.
