ÜHÜ
ÜHÜ, köznépiesen valamely kérdésre ráhagyólag, erősitőleg felelő szócska ,úgy’ v. ,igen’ v. ,igenis’ értelmében. A köznép saját osztályu társai irányában gyakorta használja e szócskát; pl. Kérdések: 1. Fú a szél? Felelet: Ühü. 2. Elszaladt a kutya? Ühü. 3. Megitattad már az ökröket? Ühü. 4. Be fogtad már a lovakat? Ühü. Felel ugyan a köznép a kérdés hangsulyos szavával is, pl. a föntebbiekben: 1. Fú. 2. El. 3. Meg. 4. Be; de a föntebbi feleleteket sem fogja egy magyar ember sem tagadni, ki a magyar köznépnek egymással való társalgását, legalább a tiszai vidékeken ismeri. Hatalmas czáfolata ez azok véleményének, kik a felelő igen-t németesnek tartják. Mi ifjuságunkban állandóan a nép között forogván úgy tapasztalók, hogy a köznép ott is, a hol tiszta magyarság lakott, és tiszta magyar iskolák léteztek, az ,igen’ vagy ,igenis’ szót az úriasabb személyek irányában használja.
Mandsu nyelven: ecsi (so, ja. Gabelentz).
