ÚTAL
ÚTAL, v. UTAL, (ut-al) áth. m. utal-t. 1) Valakit bizonyos útra, vagy helyre igazít. Jobbra, balra útalni valakit. Engem ide útalnak, nem tudom, jó helyre jöttem-e. A jövevényt a vendégfogadóba útalni. 2) Valakit valakihez fizetés fölvételére utasít. 3) Átutal am. bizonyos téren, vonalon útat hasít. Átutalni a szántóföldet, által menve útat taposni rajta.
