TÁNTORODIK
TÁNTORODIK, (tám-t-or-od-ik) k. m. tántorod-tam, ~tál, ~ott. Teste egyensulyos irányából félre mozzan, s mintegy kibillen, tántorgóvá lesz. Átv. az erkölcs egyenes ösvényéről el kezd térni, lelkének szilárdságát veszti, helyes határozatától elhajlik. El-, megtántorodni. V. ö. TÁNTOROG.
