SALAPOL
SALAPOL, (sal-ap-ol) önh. m. salapol-t. 1) Örömét, vagy érdem iránti tiszteletét kiáltozással (Szabó D. szerént főhajtással is) jelenti ki; örömében tapsol. Salapolva fogadni a kedves vendéget. 2) Székely tájszólás szerint am. sokat járkál. Ez értelemben rokon értelmüek: satrat, csatrangol, csatangol, csavarog, csatólál, csabukkol, sérifikál, sétifikál, sérikál szókkal. V. ö. SALAP.
