RAG, (2)
RAG, (2) fn. tt. rag-ot, harm. szr. ~ja v. ~a. 1) Általán, amit valamihez ragasztanak, hozzá kötnek, vagy, ami eszközül szolgál, hogy két vagy több test együvé álljon, egymáshoz huzódjék, pl. az épületben a léczek, dorongok, czövekek, melyek a gerendákat öszvetartják, vagy, a tapadó tulajdonságu enyv, szurok, csiríz, stb. 2) Szabó Dávid szerént a paraszt hajlékokon szarufa helyett szolgáló fa, ragasztó lécz. 3) Nyelvtani ért. egy, vagy több hangból álló szórészecske, mely a gyökhöz illetőleg törzshöz járulva abból vagy egészen új szót alkot, vagy értelmét némileg módosítja. Az első osztálybeliek képző, a másod rendüek módosító ragok. Főnévképző ragok (szokottan csak: főnévképzők), pl. lát-ás, lát-at, üt-és, üt-et, rút-ság, szép-ség, vad-ász, kert-ész, stb. Melléknévképző ragok (melléknévképzők), pl, ház-i, kéz-i, dombor-ú, keser-ű, nyak-as, domb-os, fürt-ös, stb. Igeképző ragok (igeképzők), pl. dag-ad, dag-asz-t, er-ed, er-esz-t, jár-at, ver-et, von-tat, ül-tet, jár-hat, kel-het, stb. Határzókat képző ragok (határzóképzők), pl. okos-an, bölcs-en, futó-lag, melles-leg, bolond-ul, ember-ül, stb. Névmódosító ragok (egyszerüen csak: névragok), pl. vár-ba, vár-ban, vár-ra, vár-ig, hely-be, hely-ben, hely-re, hely-ig, stb. Igemódosító ragok (igeragok), pl. lát-ok, néz-ěk, üt-ök, lát-om, néz-ěm, üt-öm; tol-t-am, lel-t-em, öl-t-em, stb. Előragok, milyenek általán az igekötők, pl. be-megy, fel-néz, ki-fut, elvisz, stb. Közös képző ragok (közképzők), melyek neveket és igéket képeznek, pl. hal-ász, vad-ász, eger-ész. Egyágu ragok, melyek változatlanul vékony és vastag hangu szókhoz egyaránt járulnak, p. hal-ért, tej-ért, ökör-ért; más-kor, minden-kor; buda-i, pest-i, stb. Kétágu ragok, p. ba be, ban, ben, nak nek, val vel névmódosítók; ad ed, aszt eszt, úl űl, igeképzők stb. Háromáguak, mint, on, ěn, ön, névmódosítók, pl. ház-on, kert-ěn, ökr-ön; odik, ědik, ödik, igeképzők, p. álm-odik, keves-ědik, vörös-ödik, stb. A ragokkal (illetőleg képzőkkel) ellentétben a szó többi része törzs-nek, törzsök-nek, illetőleg gyök-nek neveztetik. Részletesen l. az illető ragok rovatai alatt.
