PARÁNY
PARÁNY, (por-ány) fn. tt. parány-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a v. ~ja. Általán a maga nemében igen piczi test, honnan parányi, am. igen piczi. Bölcsészeti ért. a hellen-latin atomus (= oszthatlan) szónak felel meg, s oly kicsi testet jelent, melyet kisebb részekre felosztani nem lehet. Tájdivatosan ejtve: porány, honnan: porányi; s valószinű, hogy gyöke egy az apró testecskét jelentő por szóval, honnan izzé porrá zúzni valamit, am. legapróbb részecskékre, s porczika, am. legkisebb ízecske, tagocska; kicsinyítve pirinyó, piri, melyből: pirinkel a hó, am. igen aprón esik; ide tartozik a permet, apró csöppü eső vagy harmat, permetezik, apró csöppekben esik. Hangi és fogalmi rokonságban van vele legközelebb a mongol paramanosz (Atome) szanszkritul: paramanu (Schmidt. Mongolisch-Deutsch-Russisches Wörterbuch); továbbá a persa-török pare v. para, melynek jelentése: darab, rész; továbbá: kis pénz neme; az arab farasza, eldarabolt, héber 
széttört; a latin parvus, pars, parum, sőt a magyar apró-ban is, apr, úgy látszik, némileg át van vetve, és ,apró’ eredetileg = poró = paró, innen parányi és aprónyi rokon értelmüek; s a székelyeknél porongy, am. inaska, szolgácska, azaz apród. V. ö. PORONTY, PEREPUTTY.
széttört; a latin parvus, pars, parum, sőt a magyar apró-ban is, apr, úgy látszik, némileg át van vetve, és ,apró’ eredetileg = poró = paró, innen parányi és aprónyi rokon értelmüek; s a székelyeknél porongy, am. inaska, szolgácska, azaz apród. V. ö. PORONTY, PEREPUTTY.
