ÖT, (2)
ÖT, (2), az ország nagy részében már elavult áth. ige, melyből két különböző jelentésü származékok erednek, ú. m. a) az ötlik, ötlés, ötlet, ötü származékokban am. üt, mi szerént ötlik am. ütlik, ütődik, pl. bele ötleni valamibe: s ötű am. ütő, kalapács; b) a régieknél, nevezetesen a Müncheni codexben, öt, ötlik, ötletik, am. önt, ömlik, öntetik. v. öntődik. És a bor elötletik. Máté. 9. Ez az én vérem új törvénye, ki sokakért ötletik. Márk. 14. Bele ötvén olajt és bort. Luk. 10. Egy cseppenet vér sem marada tebenned, kit mi idvösségönkért ki nem ötöttél volna. (Kinizsy Pálné 15. imádsága). Innen kiötletik am. kiöntetik, v. kiömlik. „Hogy másszor ki ne ötljék en fiamnak vére.“ (Nádor codex). Ugyanitt eléjön öttetik is. Sínai nyelven tuán am. metalla liquare. A szanszkritban is eléjön uda és und. Bopp Ferencz szerént a gyök und, és am. nedves lenni (madidum esse); ettől származik uda am. víz, (V. ö. a latin udus, unda szókat) honnan az angol-szász yd (unda), szláv voda, góth vató stb. A magyar nyelvből indúlva, elemzésileg is helyes az ött önt helyett, mint éjette éjente, alatt alant, hoszszatt hoszszant stb. A régieknél igen gyakran találjuk ezen alakban is. És ötté azt az ülőnek fejére. Máté. 26. „Es olajt a tízben (tűzben) ötteni.“ Krisztina élete. (Toldy F. kiadása). „A hallgatóknak szivökben az édös igéknek mézességét mélyen ötték.“ Debreczeni Legendáskönyv.
„Egy nagy bölcs mestert kerestess,
És egy arany képet öttes.“
És egy arany képet öttes.“
Katalin verseslegendája.
A prózai legendában már eléfordul ,estetné’ is ,öntetné’ helyett. (Toldy F. kiadása 260, 261. 11.). Kriza gyüjteményében a szombatos énekekben olvassuk: „Rám ötteté szent olaját.“ Gyarmathy szerént a székelyeknél újabb korban is eléjön: öthető am. önthető, és Szabó D. szerént öttő am. öntö, öttöm am. öntöm, olvasztom, öttetett am. öntetett, öttés am. öntés. Innen elemzendő a töltött útnak régies neve öttevény, s az ily nevü helység Győrvármegyében, németül: Hochstrasse.
