ONTÁS
ONTÁS, (om-t-ás) fn. tt. ontás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Széles ért. am. öntés, vagyis, cselekvés, erő, mely által bizonyos folyadék kiömlik medréből. Szükebb ért. kiválólag vérről mondatik, melyet erőszakkal fegyver által eresztenek ki; innen a vérontás öszvetett szó. Mohács, Mohács, régi vérontás. (Ponyvavers).
