NE, (2)
NE, (2), éles hangoztatással, melyben az e (= ë) különbözik azon zárt ě hangtól, mely az ö-höz áll közelebb s fél ö-nek is mondható, pl. a věrěs, sěrěs, pěrěl szókban. T. i. ezen tiltó értelmü ne tudtunkra semmi tájszokás szerént-sem ejtetik ně v. nö-nek, hanem az i-hez közeledő ë-vel; nyilt vagy tertyedt ajakkal pedig legfölebb némely tiszai vidékiek ejtik, kik ily tertyedt beszédüségök miatt a különböző ě, e, ë, hangok között alig tesznek különbséget. A tagadó ne-ben tehát azon ë hangzik, mely az i-hez áll közelebb, s ezzel gyakran felváltva használtatik, mint gëlëszta giliszta, vëlla villa, vëlág világ, ës is, ëhol ihol, mënd, mind stb. Ezért találjuk némely régieknél: nitalám. (Levél 1554-ből. Szalay Ág. 400. m. l.). Mint indulatszó tiltó, lebeszélő értelmet fejez ki, s ellenkezőjét jelenti azon szónak, melylyel közvetlen viszonyban áll, pl. adja Isten, ne adja Isten. Menj el, ne menj el. Verjük meg, ne verjük meg. Add meg az adósságot, ne add meg. Félj, ne félj. Így: ne haragudjál. „Ne vígy minket kísértetbe“ (Úri ima). „Kiket Isten egybe szerketett, ember meg ne válaszja.“ (Tatrosi codex); tehát egyenesen ellene tétetik a szoros értelemben vett parancsolás, vagy rábeszélés, biztatás. Némely esetekben ovakodó jelentése van, pl. netalán ha baj érne bennünket. Ne valaha azt mondják felőlünk, hogy..... Ne valaki meglásson bennünket. Nehogy kárt szenvedjünk. Egyébiránt az ily mondatokat áttétellel lehet jobbára módosítani, midőn a ne, mint hangsulylyal biró, az ige elébe jön. Pl. Hogy valaha azt ne mondják. Hogy valaki meg ne lásson. Hogy kárt ne szenvedjünk. Tisztán tagadó (nem, nincs) értelemmel alig fordúl elé. V. ö. NYAVALYA, NÉMA. Legközelebb rokona az állítólag tagadó nem. Mint tiltók megegyeznek vele a persa me (a szanszkritban: má), a töröktatár ne – ne (= se ne – se ne), sínai ve, hindosztan nei, latin ne, szláv ne (nye, nie), hellen: μη, hasonló hozzá a német nicht. Mint általán tagadó, vagy fosztó, vagy nélkülöző értelmet kifejezők megfelelnek neki a peres ne, (a szanszkritban: na), a töröktatár tagadó igeviszonyításnál vagy igeragozásnál: ma v. me; neveknél: ne – ne (= sem – sem), hellen νη, pl. νη−ποινος, nem bünhödt, és αν, pl. αν−αξιος, nem méltó, a latin ne pl. ne-quis, senki (sem-ki), ne fas; továbbá: in, pl. in-plumis; a szanszkrit: an, pl. an-aikas, nem egyenlő; német un, pl. un-bestraft; sínai mi = nem; nélkül (non; sine); szláv ne pl. ne-dela, nem dolgozó t. i. nap, azaz, vasárnap, E hasonlóság, illetőleg azonság a fenntemlített, és más nyelvekbeli szókkal a ne őseredetiségét tanusítja.
A tiltó ne, s tagadó nem szókban, mintha a menés vagy távozás, távolítás fogalma rejlenék, s azok csakugyan közel rokonok, ha nem azonosak, a megy, vagy megyen vagy mert szó me gyökével. Ily távolitó értelem van a többi tagadó szókban és szóvészekben is, mint magában tagad szóban a tag gyökben és ta győkelemben, továbbá a tilt szó til gyökében; a talan, telen képző utóbbi része is (lan, len) egynek látszik az ellen névutóval, sőt egyszerűbben az el igekötővel, honnan kedvetlen am. kedvtől (mintegy) elmenő, eltérő, vagy elmenve, eltérve, mértékletlen mértéklet ellen v. elleni, mértéktől elmenő stb.
Ha szabad idegen nyelvekbe bocsátkozni: a görög ουκ vagy ουχ, szintén a görög ικω és εικω igékkel; μη, νε, νη−, továbbá αν−, ανευ (getrennt, entfernt) szóval, a szanszkrit: na, naha, má, an a szanszkrit aun (wegnehmen) gyökkel, a latin ne, non, in, meo igével, a persa ne, me á-me-den (az á előrag, den infinitivus raga) igével, a sínai ve (= ne) a ve (= prohibere) igével, sínai mí (= non) a mí (destruere, fugare) igével; a török jogh vagy jok, jaghma. (= ragadomány) szóval; dejil, dejme (= hagyd el) szóval stb. látszanak viszonyban lenni. – Ezeket, amennyiben idegen nyelvekre vonatkoznak, csak némi figyelemébresztésül jegyeztük föl.
