LAKODALOM

Teljes szövegű keresés

LAKODALOM, (lak-od-al-om) fn. tt. lakodal-mat, harm. szr. ~a. A Müncheni és Bécsi codexekben, a Góry-codexben, Érdy-codexben, Kinizsy Pálné imakönyvében stb. mindenütt am. habitaculum, domicilium, mansio. V. ö. LAK, (1). Ugyancsak a régieknél, pl. a Nádor-codexben jelent penitentiát (672. l.) mintegy ‘lakol’ igének megfelelőleg. Későbbi és a mai nyelvszokás szerént am. a házasság, vagyis menyekző alkalmával adatni szokott vendégség, lakoma, mely a nép szokása szerént legpazarabb bőségben történik minden egyéb vendégségek között. Velős, kövér lakodalmat ütni. Sokáig tartott, mint a Rákóczy lakodalma.
„Mint a veszett lakodalom,
Kertünk alatt zúg egy malom.”
Népd.
Czifra lakodalom, ritka jutalom. (Km.). A régieknél is eléjön általában ‘lakoma’ értelemben:
„Örömekben, hősek isznak az jó borban,
Nagy szép énekeket ő lakodalmokban
Mondnak.”
A kenyérmezei diadal. (Temesvári Istvántól 1569.).
Ezek szerént ‘lakodalom’ a ‘lak’ szónak mind három értelmében eléjön. V. ö. LAK. (1).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT