IDÉT
IDÉT, (i-de-ít) régies, áth. m. idét-ětt, htn. ~ni v. ~eni. 1) Törzsöke vagy a régies ide (idő), s am. kellő korra, időre juttat, érlel, fejleszt valakit v. valamit; vagy ami hihetőbb, üd, üde, üdv, minél fogva am. üdít. Az ü kivált a régieknél igen gyakran találtatik i s e-re változva, pl. nélkil ,nélkül‘ helyett, szíl, ,szűl‘ helyett, ilni, ilő, elni, sőt elleni ,ülni‘, ,ülő‘ helyett; maga idv is ,üdv‘ helyett és több számtalanok. V. ö. ÜDÍT. 2) l. IDÉTT.
