GU
GU, gyökelem, melyből gub, gubb, gucs(ma), gug, gur(úl), guzs, részént elvont, részént önálló gyökök erednek. Rokon a go, ge, gö gyökökkel, s jelent valami kereket, gömbölyűt, kanyarodottat, körültekertet, mint származékaiból kitünik. Megvan a gula, gulya, gúla, guta, guvat, gúny szókban is, szinte rokon értelemmel. Némelyekben, mint: gugyi, guzmol hangutánzó; másokban, pl. guboz (buboz) első betűje átváltozott. V. ö. GE, GÖ, GO.
