GALIBA
GALIBA, (gal-ib-a, l. e czikk végén) fn. tt. galibát. 1) Kunyhó, kis hajlék. V. ö. KALIBA. 2) Holmi apró nehézségek, alkalmatlanságok, vesződségek, bajok. A cselédekkel sok galibája van. Te is csak galibát csinálsz nekem. Rokon vele az első értelemben a hellen καλυβα, καλυπτω (fedem; lealázom; V. ö. GAL), az utóbbiban az orosz gliba.
