zug

Teljes szövegű keresés

zug főnév -ot, -a
1. Vmely körülzárt hely v. helyiség legfélreesőbb, legtávolabbi része, sarka; szöglet. Felkutatták a szobának minden zugát. A kert minden zugába benéztek.  Tán nem tudom én, hogy mint a pók a zugban, Régen szőtök fontok homályos titokban | Krimhild asszony, és te …? (Arany János) Helyed árva zug csak, méla sut. (Tóth Árpád) || a. (ritka) A ház v. a lakás központi részétől félreeső helyiség.  A tornácon ebédeltünk. Árnyas zug ez a tornác, a ház két szárnyának szögletében. (Nagy Lajos) || b. Szűk (rendsz. sötét) kis szoba.  Abban a szűk zugban nem volt egyéb, csak egy ágy. (Gárdonyi Géza)
2. Ritkán látogatott, a forgalomtól félreeső v. kevésbé ismert hely. Az ország legtávolabbi zugába is eljutott a hír.  Oh nem, nem! amit mondtam fájdalom volt … Hogy még alig bír a föld egy zugot …, Hol legkelendőbb név az emberé. (Vörösmarty Mihály) Bejártam minden régi kedves zugot. (Kuncz Aladár)
3. (átvitt értelemben, bizalmas) Zugban: tiltott módon, rejtve, titokban. Zugban árul, kiárusít, vesz vmit.
Szóösszetétel(ek): 1. zugajtó; zugalkusz; zugárfolyam; zugáru; zugbörze; zugfedeztetés; zugfestő; zugfirkász; zugfiskális; zugiroda; zugjogász; zugkávéház; zugkiadó; zugkikötő; zuglap; zugnyomda; zugőrlés; zugpiac; zugprókátor; zugvésnök; 2. hegyzug.
zugos.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT