zúg
zúg ige -tam, ott, -jon (hangutánzó)
1. tárgyatlan <Rendsz. a levegő súrlódása következtében> huzamosabb időn át egyenletes, mély hangot ad vmi. Zúg a szél, a vihar; zúg az erdő, a lomb, a nádas; zúg a hullám, a tenger. S merre zúgnak habjai | Tiszának, Dunának, | Árpád hős magzatjai Felvirágozának. (Kölcsey Ferenc) Elhal a zene s a víg teremben Téli szél zúg. (Ady Endre) Reggeltől estig csak a fák zúgtak, gyereküket altató fiatal anyák módjára. (Móra Ferenc) Zörg az ág és zug a szél. (Babits Mihály) || a. tárgyatlan Ilyen hangot adva sebesen mozog, repül. Zúg a lövedék, az eldobott kő, a kilőtt nyíl. A lándzsa zúg, a lobogót Magas szellők viszik. (Kölcsey Ferenc) Ültem csolnakomban Habzó vizen, Hallék zúgni darvat Röptébe fenn. (Kölcsey Ferenc) Szinte zúgott a levegőben a … súlyos fadarab. (Mikszáth Kálmán) || b. tárgyatlan <Apró szárnyas állat, rendsz. rovar> szárnyainak gyors mozgatásával ilyen hangot ad. Zúg a bogár; zúg a kaptár, a méhkas. Zúg az éji bogár, neki megy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. (Arany János) [A jámbor tehén.] Hozza adóját, sok zsiros tejet. | Dús tőgye duzzadt, nagy szemére zúgva | bögölyhad-köd telepszik. (József Attila) || c. tárgyatlan Működő gép forgó alkatrészeinek súrlódása következtében ilyen hangot ad. Zúg a fazekaskorong, a gép, a traktor. Gép rúgdal, lánc zúg … | lendkerék szíjja csetten. (József Attila) || a. tárgyatlan Zúg(nak) a harang(ok): vmely rendkívüli gyász v. örömünnep alkalmával hosszan, erősen szól(nak), zeng(enek), kong(anak) a h. Mérföldnyire immár a harangok zúgtak. (Arany János) Zúgjanak a harangok. Törjön ki börtönéből … a szabadnak született új ember. (Karinthy Frigyes)
2. tárgyatlan (választékos) <Tűzfegyver> hosszabb ideig működve összefolyó erős, mély hangot ad. Zúgtak az ágyúk, a gépfegyverek. Hadd zúgjon az álgyu. (Arany János)
3. tárgyatlan <Tömeg, (ritka) személy> hosszan hangoskodik, zajong. Zúg a sokaság, a terem. Ekközben szörnyebb zaj támad. Zúg fene Zámir | Mérgében. (Vörösmarty Mihály) Bekopognak az ablakon: | „Ne zugjatok olyan nagyon …” (Petőfi Sándor) || a. tárgyatlan <Tömeg zaja, vmilyen megnyilvánulása> megszakítás nélkül, sokáig hallható. Zúgott a taps. Benn a szobában még zúgott a tivornya. (Mikszáth Kálmán) Köröskörül zúg az egész faluból a gúnynév. (Móricz Zsigmond)
4. tárgyas (régies, irodalmi nyelvben) <Egyes ember> erős, mély hangon, méltósággal, ünnepélyesen kiált vmit. Átkot zúg (vkire). Fölkele Csák, s nagy lelke szavait maga zúgta. (Vörösmarty Mihály) Aki áldója van, ni! … zúgá … egy erős, férfias torokhang. (Jókai Mór) || a. tárgyas (költői) <Képzeletben hallott hang, vminek a felmerülő, felelevenülő emléke> félelmesen, hangosan mond, kiált vmit. Fülembe zúgja átkait A welszi lakoma. (Arany János) || b. tárgyatlan (irodalmi nyelvben) <Emberi hang> komoran, gyászosan hangzik. Nem hallod hangját, mely nyomunkba zúg, S lélekharangként kísér mindenütt? (Vörösmarty Mihály) Utána vén anyja átka zúg a pusztán. (Arany János)
5. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Tömeg> hangosan elégedetlenkedik, zúgolódik. Leckefeladáskor zúgott az egész osztály. Miért zúg a tömeg? (Arany János)
6. tárgyatlan Zúg a feje, a halántéka v. (ritka) az agya: <fáradtságtól, betegségtől, kimerültségtől, kábítószertől, folytonos külső zajtól> kábultnak érzi magát. Zúg a fejem ebben a nagy lármában. Annyit beszélt, hogy csak úgy zúgott a fejem. Szemed, szíved, gerinced béna? | Zúg a fejed, kerül az álom? … (Ady Endre) Zúg a halánték, … tompa eszméletlenségnek látszik az egész élet. (Krúdy Gyula) Mi érdekelne még, mi kellene? … | az ócska élet mily rongy kabaréja, | melytől a fő zúg és a gyomor ég? (Kosztolányi Dezső) Nincs helyem | így élök közt. Zúg a fejem. (József Attila) || a. tárgyatlan Zúg a füle: <vmely idegrendszeri zavar következtében> külső inger nélkül is hangot hall. Orvoshoz ment, mert folyton zúgott a füle. Álomporoktól zúg a fülem. (Ady Endre)
Szóláshasonlat(ok): (bizalmas) úgy … (hogy) csak úgy zúg: nagyon alaposan v. hatásosan, hatékonyan.
Igekötős igék: átzúg; bezúg; belezúg; elzúg; felzúg; idezúg; keresztülzúg; lezúg; telezúg; túlzúg; utánazúg; végigzúg; visszazúg.
