vontatva
vontatva határozó, ige és határozószó
I. határozói igenév Miközben vontat, ill. von(tat)ják. Autóroncsot, vetőgépet vontatva.
II. határozószó
1. Elnyújtottan, vontatott. (2) módon, akadozva, nehézkesen. A cselekmény, az esemény vontatva halad. Vontatva beszél, énekel. A nehézkesen s vontatva ment előadás nem állíthatá úgy elő e műveket, mint ohajtottuk volna. (Vörösmarty Mihály) Hármas kürtszó hallatszott hosszasan vontatva az éjben. (Jókai Mór)
2. (régies) Nem szívesen, kelletlenül, húzódozva, vonakodva. Jöve az, s vontatva sátor alá lépe, De király a trónrul leszálla elébe. (Arany János) Pestre költözött, vontatva, kénytelen, aggódva. (Gyulai Pál)
