vonatkozó
vonatkozó melléknév -an v. -lag
1. (határozóval) Olyan, ami vkire, vmire vonatkozik. A kérdésre vonatkozó adatok; az ide vonatkozó iratok, tervek; az erre vonatkozó irodalom; az erre vonatkozó javaslatok; erre vonatkozó megjegyzés; az erre v. ide vonatkozó rendeletek. Csak az ide vonatkozó adatokra szorítkozom. (Jókai Mór) A hölgyek a férfiakkal … kicserélték az időre … vonatkozó nézeteiket. (Tolnai Lajos) || a.* A vonatkozó iratok, rendelet, törvény stb.: az ide vonatkozó, az ügyhöz tartozó v. az ügyet érintő i., r., t. stb.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. (nyelvtudomány) <Néhány állandósult szókapcsolatban:> vonatkozó névmás: a főmondatnak vmely mondatrészére v. az egész mondattartalomra utaló és a mellékmondatban rendsz. kötőszóként álló n. (pl. aki, amely, ami, amilyen, ahány); vonatkozó határozószó: a főmondatnak egyik mondatrészére utaló és a mellékmondatban rendsz. kötőszóként szereplő h. (pl. ahol, ahova, amikor, ahogyan); (ritka) vonatkozó mellékmondat: ilyen névmással v. határozószóval szerkesztett m. Minthogy [a japánoknak] … nincs se névelőjük, se vonatkozó névmásuk, a szórend olyan, hogy az európai feje belefájdul, amíg megérti. (Kosztolányi Dezső)
3. (névutószerűen, -ra, -re ragos névszó után) (hivatalos, választékos) Vonatkozólag: a) a névszóban megnevezett személyre, tárgyra, dologra nézve, azt illetően. Határoztak a tervre vonatkozólag. Az ügy részleteire vonatkozólag kihallgatták. Bizony igaza volt annak a … tudósnak … legalább erre az egy asszonyra vonatkozólag. (Jókai Mór); b) a szóban forgó személlyel, tárggyal, dologgal összefüggésben, hozzá kapcsolódva, vele kapcsolatban. Az említett dologra vonatkozólag megjegyzem, hogy…
Igekötős igék: elvonatkozó; visszavonatkozó.
