vitézlő
vitézlő melléknév -n (elavult)
1. Vitézkedő, vitézi állapotban élő; vitézi. Hol vagy ma, vitézlő bátor kötelesség? (Arany János) Csirkét is süthetek, ha megvárjátok, szép ifjú vitézlő uraim. (Gárdonyi Géza) Én, beteg ember, csupán csak várok, Vitézlő harcos nem lehetek. (Ady Endre)
2. (elavult) <Nemesi rendhez tartozó férfi megszólításában, megnevezésében.> Nemes, nemzetes és vitézlő uram! Szomorú versek … nemes, nemzetes, vitézlő Fényes István úr halálának alkalmatosságával. (Csokonai Vitéz Mihály) [A levél] nemzetes és vitézlő Tengelyi Jónás úrhoz … szól. (Eötvös József) Nem nemesember-e, nem a szent korona tagja-e nemzetes és vitézlő Barnabás diák? (Kemény Zsigmond)
