vigyázatos
vigyázatos melléknév -an, -abb (régies)
Kellő vigyázatot tanúsító; elővigyázatos, óvatos. Vigyázatosaknak kell lennünk a mások megítélésében. (Vörösmarty Mihály) || a. Ilyen személyre jellemző, rá valló, tőle származó. Dolgaikat mindenkor oly vigyázatos praktikával intézték, hogy soha rajta nem vesztettek. (Eötvös Károly) Az asszony … vigyázatosan kilépett az ágyból. (Kosztolányi Dezső)
vigyázatosság.
