vásott
vásott melléknév -an, -abb
1. Dörzsölés, súrlódás v. gyakori használat folytán megkopott, megtompult; elhasznált, elnyűtt. Vásott élű kés, ekevas, keréktalp; vásott bunda, mente, ruhadarab. Magas … fiatal ember siet a vásott ócska kövezeten. (Tolnai Lajos) Lesegítette válláról vásott, viharvert esőköpenyét. (Kosztolányi Dezső) || a. (ritka, költői) Fáradt, fásult, tespedt. Tettekre híni fel a vásott Idők fiát szent hívatásod. (Arany János)
2. (rosszalló) Szerfölött csintalan, pajkos, rosszaságában megrögzött <gyerek, főleg fiú>. Vásott kölyök, suhanc. Vásott gyerekek … ingerkedtek vele, macskát vagy gödölyét kínoztak. (Karinthy Frigyes) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Ilyen személyre jellemző <cselekvés, magatartás, tulajdonság>. Ez békítette ki az apát fiának vásott elevenségével… (Vas Gereben) Vásott, durva csíny nem illik magyarhoz: a hazának komoly polgárokra van szüksége. (Babits Mihály)
vásottság.
