vágat [2]
vágat [2] főnév -ot, -a v. -ja
1. (bányászat) <Bányában> vízszintesen v. majdnem vízszintesen vájt út, folyosó, térség. → Kitérő vágat. Az új vágat biztosítja a levegőáramlást. A vágat beomlott. Egyetlen munkanapon 46 méter vágatot hajtottak ki.
2. (népies) Idei, tavalyi vágat: az idén, tavaly kivágott fa. A tavalyi vágatból kaptam jó száraz fát.
3. (tájszó) Kivágott erdőrész.
4. (régies) Vágás okozta seb; vágás (2). Jobbik karján mély vágatot érez. (Vörösmarty Mihály)
5. jelzői használat(ban) (népies) Vmiből annyi, amennyit egyszerre meg- v. felvágnak. Egy vágat dohány; egy vágat fa.
vágatos; vágatú.
