vágat [1]
vágat [1] tárgyas ige -tam, -ott, vágasson
1. Kéri, kívánja, elrendeli, hogy vki vágjon vmit. Csirkét, disznót vágat; erdőt, fát, hajat vágat. Ablakot vágat a falba. Léket vágat a jégen. Járja az úrral | A roppant tölgyest Matyi, és vágatja ha szép fát | Sejt meg. (Fazekas Mihály) A múlt tavasszal egy borjút vágattam. (Mikszáth Kálmán) Még csak keresztje sincs Valérnak, mert a sok lelki gyötrelem között elfeledkeztek arról, hogy nevét a fába vágassák. (Tömörkény István)
2. (régies) Elrendeli, hogy vkire bizonyos számú (bot)ütést mérjenek. Huszonötöt vágatott a jobbágyára. Kedvem volna … huszonötöt vágatni rád. (Eötvös József)
Igekötős igék: átvágat; bevágat; belevágat; elvágat; felvágat; kivágat; körülvágat; megvágat; levágat; összevágat; széjjelvágat; szétvágat; végigvágat; visszavágat.
vágaték; vágató.
