túr [1]

Teljes szövegű keresés

túr [1] ige -t, -jon
1. tárgyas Vmit túr: <állat> orrával vmely földterület talajának, a földnek felszíne alá hatolva a lejjebb eső réteg egyes darabjait egymás után felülre löki, rendsz. azért, hogy vmi táplálékot találjon benne. A disznó, a vakond túrja a földet.  Kertjét túrja száz vakandok kertész. (Arany János) Nézd e vakondot földet túrva lenn. (Madách Imre) || a. tárgyas <Gödröt, lyukat> ilyen módon létrehoz, csinál vmiben. A vaddisznók gödröket túrtak a tisztáson. A harcsa gödröt túr, s oda rakja ikráit. || b. (tárgy nélkül) Disznó túr a kukoricásban.  A mezőkön | némán túr a vakond, kis púpjai nőnek a földnek. (Radnóti Miklós) || c. tárgyatlan Vmibe túr: vmely anyagba ilyen módon belehatol.  Disznók hevernek meleg sárba túrva. (Juhász Gyula)
2. tárgyas (átvitt értelemben) Vki (az orrával) túrja a földet: rendsz. kezdetleges eszközökkel, (nagy) üggyel-bajjal műveli a földet.  [A jobbágy] miért túrta volna azt a földet, melyből oly könnyen kidobhatják? (Vas Gereben) Emberi kéz földet túr vala, mint hangya. (Arany János) || a. tárgyas (ritka) <Vmely üreget a földben> szerszám, gép segítségével létrehoz.  Mikor még alább túrták az aknákat, a kivájt hegy teteje beszakadt. (Jókai Mór) || b. tárgyatlan Vmiben túr: vmely talajnak egy részét ily módon megforgatja, v. benne kutat.  A föld háladatlan: Nem annak ád termést, ki míveli; Nem annak ád kincset, ki benne túr. (Vörösmarty Mihály) || c. tárgyatlan Vmibe túr: vmely talajba eszköz, gép segítségével belehatol.
3. tárgyas <Sűrűn egymás mellett levő v. egymásra rakott tárgyakat, szálas anyagot> ide-oda tesz, tol, dobál, rendsz. azért, hogy vmely keresett tárgyat megtaláljon. A füvet, a ruháit túrja; haját túrja: ujjával haját borzolja <rendsz. idegességében>.  Az öreg tíz ujjával túrta borzos haját – feje kétakkora lett, mint előbb. (Vas Gereben) Ágyát, rongyát, ami maradt, Hányja, veti, túrja. (Tolnai Lajos) || a. tárgyatlan Vmiben vmi közt ily módon kaparász v. kutat. A fűben, a szalmában túr; a hajában túr; a szekrényben túr; ruhái közt túr. || b. tárgyatlan (ritka) <Az ételben> kelletlenül, fitymálólag piszkál; turkál.
4. tárgyas (népies, irodalmi nyelvben) Tajtékot, habot túr vki, vmi: a) <düh, izgalom, ill. kimerültség, betegség következtében> ember, állat száján a nyál habzik; habzik a nyála, a szája.  Erre a pogányság … mászni kezd a falra, túrja a tajtékot, fogát csikorgatja. (Arany János); b) <folyadék> tajtékzik, habzik.  A tenger tajtékot túr dühében. (Jókai Mór)
Igekötős igék: beletúr; feltúr; félretúr; kitúr; letúr; összetúr; széjjeltúr; széttúr; végigtúr.
Szóösszetétel(ek): túr-fúr.
túró; melléknév túrt.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem