tisztelendő

Teljes szövegű keresés

tisztelendő [ë-e] melléknév és főnév
I. melléknév -bb
1. (ritka) Olyan <személy, dolog>, akit, amelyet tisztelni kell, illik, tiszteletre méltó. Tisztelendő személy(iség), tisztelendő felfogás, őszinteség, szándék, szokás.
2. <Egyházi személyek, főként katolikus papok és apácák megszólításában, címzésében megtisztelő jelzőként.> Tisztelendő anya ; tisztelendő atyám; tisztelendő nővér, testvér, úr.  Örzsének sem esett nagy vigasztalódására a tisztelendő úr közbenjárása. (Vas Gereben)
II. főnév -t, -je [e] (többes számban ritka) (kissé bizalmas) Katolikus pap. Az öreg tisztelendő beszélt. Beszélt a tisztelendővel.  A tisztelendő megérkezett az esküvőre. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): főtisztelendő.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem