tagadás

Teljes szövegű keresés

tagadás főnév -t, -ok, -a
1. A tagad igével kifejezett cselekvés, magatartás. Tagadást int. A tagadás nem visz előre.  Egy eskü kell, egy néma fogadás: „Szeretni e mindent adó hazát!” Mért hát szemedben büszke tagadás? (Vörösmarty Mihály) || a. A tagadás (szelleme): a) (választékos) az embernek az a tulajdonsága, hogy szeret tagadni. A tagadás szelleme bújt beléd? b) az örök ellenszegülés megszemélyesített alakja (pl. Lucifer).  Hol a tagadás lábát megveti, Világodat meg fogja dönteni. (Madách Imre) || b. Az a tény, hogy vki tagad vmit. A vádlott konok tagadása; az alperes tagadásával szemben.  [A] gyilkos… tagadását a főtárgyaláson is fenntartotta. (Babits Mihály) || c. (választékos) Az a tény, hogy vmit tagadnak. Az egyenlőség, az erkölcs, a magántulajdon tagadása.
2. (nyelvtudomány) Az a nyelvi forma, amellyel a beszélő tagad vmit, akár vmely fogalmat (mondatrészt), akár egy egész mondattartalmat. Fölös tagadás; kettős tagadás; a tagadás módja. Két tagadás a latinban erős állítás.
3. (filozófia) Vmely létezőnek, állapotnak, folyamatnak a megszüntetése magasabb fejlődési fok elérésével. Dialektikus tagadás; a réginek a tagadása. || a. (filozófia) Tagadás tagadása: <Hegel dialektikus rendszerében és a dialektikus materializmus szerint> a természeti, társadalmi és gondolkozásbeli folyamatoknak az az előrehaladó fejlődésként megnyilvánuló törvényszerűsége, amely azt fejezi ki, hogy vmely minőségi állapot minőségileg új állapotba megy át, ez azonban – magasabb fokon – megtartja a réginek bizonyos pozitív vonásait. A tagadás tagadásának dialektikus törvénye a fejlődés törvénye. || b. (filozófia) <A formális logikában> annak kimondása, hogy vmely állítmány nem illet meg vmely alanyt; negáció.
Szólás(ok): mi tagadás benne: nem tagadom a dolgot, biz ez így van.
Szóösszetétel(ek): hittagadás; tűrés-tagadás.
tagadási.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT