sztrájk
sztrájk főnév -ot, ja
<Tőkés viszonyok között> a munkának a munkahelyen való szervezett tömeges megszüntetése azzal a céllal, hogy a munkások és az alkalmazottak a munkáltatót követeléseik teljesítésére kényszerítsék, ill. az államhatalommal szemben politikai követeléseiket érvényesítsék. Általános, gazdasági, politikai, tiltakozó sztrájk; fordított sztrájk: a munka tovább folytatása a gyáros v. a földbirtokos akarata ellenére; átterjed, elharapódzik, kitör, megszűnik a sztrájkba lép; sztrájkra szólít fel; sztrájkot folytat, hirdet, mond ki, rendez, szervez; sztrájkot → tör; a sztrájkot megszakítja, megszünteti. A bányászok sztrájkja szervezetten folyt le, és eredménnyel végződött. Öntudatos munkás, amig él, nem tör soha sztrájkot! (József Attila) Kétezer kikötőmunkás sztrájkba lépett. (Nagy Lajos)
Szóösszetétel(ek): 1. sztrájkakció; sztrájkbíróság; sztrájkellenes; sztrájkharc; sztrájkhatározat; sztrájkhelyzet; sztrájksegély; sztrájktanya; sztrájktörés; sztrájkveszély; 2. aratósztrájk; éhségsztrájk; munkássztrájk; tömegsztrájk; ülősztrájk.
