szegeződik
szegeződik [ë-e] tárgyatlan ige -ött, -tek [e], -jék (-jön), (régies) szegződik [ë], (ritka) szögeződik (csak 3. személyben)
1. <Lőfegyver, v. szúróeszköz> vkire fenyegetőleg irányul, vkire ráfogják. A pisztoly a halántékának szegeződik. A dárda a mellének szegeződött.
2. <Szem, tekintet> hosszabb ideig áthatóan vkire, vmire irányul. Vö: rászegeződik (2). Rám, rád, ránk, rátok, rájuk szegeződik. Tekintete rátok szegeződik. Szürkés szemei élesen szegeződtek egy bizonyos pontra. (Tolnai Lajos) Megérezzük, ha valaki szeme erősen ránk szegeződik. (Gárdonyi Géza)
Igekötős igék: rászegeződik.
szegeződés; szegeződő; szegeződött.
