somfordál
somfordál tárgyatlan ige -t, -jon (bizalmas, rendsz. rosszalló)
1. A feltűnést kerülve, lopakodva, bújva, rossz lelkiismeretét magatartásával elárulva, esetleg megszégyenülve, lassan megy vhová; sompolyog. Laci rákvörösen somfordált az ajtó felé. (Mikszáth Kálmán) Hát te hova somfordálsz? Elvégezted már a dolgod a ház körül? (Babits Mihály)
2. <Személy> vhol, vki körül settenkedve jön-megy, rendsz. azért, hogy vmit kérjen v. kapjon; sompolyog. A gyerek folyton az anyja körül somfordál. Ketten-hárman ott somfordáltak eleinte a zongora körül, amíg Fruzsinka kisasszony valami románcot … énekelni nem kezde. (Jókai Mór) Egész világéletében a kötények körül somfordált. (Mikszáth Kálmán) A kávés … somfordált a dominózók táján. (Móricz Zsigmond)
3. <Állat> hízelegve, rendsz. vkihez törleszkedve v. vminek a közelében, vmit várva jár-kel; ólálkodik, settenkedik, sündörög. A macska mindig körülöttem somfordál. A kutya a konyha körül (v. előtt) somfordál.
Igekötős igék: elsomfordál; elősomfordál; hátrasomfordál; kisomfordál; lesomfordál; visszasomfordál.
somfordálás; somfordáló.
