semmis
semmis [ë] melléknév
1. (jogtudomány) <Alaki hiba v. a jog szabályainak megsértése miatt> érvénytelen. A szerződés semmis; a határozatot, a választást semmisnek nyilvánítja. A kinevezés semmissé vált. Pierrette házasságát semmisnek mondják ki. (Ambrus Zoltán)
2. (választékos) Általában érvénytelen, nem számít. Semmis az egész megállapodás. A törvény keze oda nem ér, ha valami megidézési terminus van, az semmis. (Mikszáth Kálmán) Háború van. Ilyenkor a békességben kelt írások semmisek. (Gárdonyi Géza)
3. (ritka, irodalmi nyelvben) Semmitmondó, jelentéktelen, alig számba vehető. Csupa ilyen kis, semmis dolgok tették oly szorossá köztük a barátságot. (Justh Zsigmond) A nyomozás … az iskolaszolga és korcsmáros semmis vallomása után holtpontra jutott. (Kosztolányi Dezső)
