sajnálat

Teljes szövegű keresés

sajnálat főnév -ot, -a (csak egyes számban)
1. Annak az érzése, aki sajnál (1) vkit; részvét, együttérzés. Sajnálatra méltó; nagy sajnálatot kelt; sajnálattal van (viseltetik) vki iránt. Nincs benne sajnálat senki iránt.
2. <Gyak. merő udvariassági kifejezésként:> bántó, leverő érzés, kedvetlenség azért, hogy vmi nincs meg, v. hogy vmi, amire számítottunk, nem következett be, v. hogy amire nem számítottunk, az bekövetkezett. Legnagyobb sajnálatunkra nem jött el. Sajnálattal értesítem, hogy nem szolgálhatunk vele. Sajnálattal veszi tudomásul a hírt.  Vegyék legőszintébb sajnálatomat. (Szigligeti Ede) || a. (hivatalos, szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Neheztelés, bosszankodás s részben fenyegetés érzése olyan valakivel szemben, aki a jóindulatra ellenségesen felel. Sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy minden igyekezetünk hiába való volt. Sajnálattal állapítom meg, hogy érdemein felül becsültem. || b. Vmely helytelen eljárás, tett beismerése; megbánás. Sajnálatát fejezi ki vmi miatt. Legnagyobb sajnálatomra ezt a kijelentést tettem.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT