rovott
rovott melléknév (-an)
1. Rótt (1). A fába rovott vonalak, cifraságok; a kőbe rovott betűk.
2. (ritka) Olyan <tárgy>, amelyre róttak (1–2) vmit, amely rovással (2) van ellátva, díszítve. Rovott bot.
3. (átvitt értelemben) Rovott múltú: büntetett előéletű ember, személy. Katica Lajosát lecsípte a rendőrség, mint rovott mullú betörőt. (Kosztolányi Dezső)
4. (átvitt értelemben, ritka, iskolai) Olyan (tanuló), akit elégtelen tanulmányi előmenetele, ill. rossz magaviselete miatt megróttak (a). Negyedévkor még ott volt a rovott tanulók sorában, de év végére kiköszörülte a csorbát.
