romlatag
romlatag melléknév -on (-ul) (ritka, választékos)
Könnyen romló, pusztuló; romlásra, pusztulásra ítélt; romlandó, romlékony. E romlatag test mostan érezi: Akkor becsüljük meg csak életünk, Ha nyavalyákkal kell megküzdenünk. (Reviczky Gyula) || a. (régies) Romló, romlani, bűzhödni kezdő <(vad)hús>. || b. (régies) Romló, pusztuló; romos. Romlatag szobákba … lépett. (Kemény Zsigmond)
romlatagság.
