romlás
romlás főnév -t, (-ok), -a
Általában a romlik igével kifejezett folyamat; az a tény, hogy vmi, vki romlik; vminek, vkinek hanyatlása, rosszabbodása, részben v. egészben való pusztulása.
1. Erjedés, rothadás, szerves bomlás. A befőttek, a bor romlása. A hús romlásnak indult. A nagy meleg elősegíti az ételek romlását.
2. Használhatatlanná válás. A bútorok, a felszerelés, a szerszámok romlása. A termelő köteles a gyapjút a romlástól megóvni. A gondatlan kezelés a gép romlását okozza. Sok embernek zárt helyiségben való hosszas tartózkodása a levegő romlásával jár. || a. (átvitt értelemben) Minőségben, értékben, színvonalban való hanyatlás, rosszabbodás. Erkölcsi romlás; az egészség, az erkölcsök romlása; a fegyelem, a megélhetési viszonyok, a pénz romlása. Az ember derék, jellemes tetteiből romlás és mocsok lesz. (Babits Mihály) || b. (elavult) <Vár(fal)on> leomlott, lerontott rész, rés. A Sándorbástyán már annyira felmagasították a töltést, hogy a romlásig ért, vagyis a várbeli falnak ágyúgolyóktól leromlott szakadékának az aljáig. (Gárdonyi Géza)
3. Anyagi tönkremenetel v. erkölcsi hanyatlás, züllés. Romlásba dönt, kerget, juttat, sodor, vezet, visz vkit vmit; romlásnak indul: hanyatlani, pusztulni, zülleni kezd; vkinek, vminek a romlására esküszik, tör: erkölcsi v. anyagi tönkretételére, elpusztítására törekszik. A rossz termés az egyénileg gazdálkodókat romlásba juttatja. A környezet romlást hozott reá. Romlásnak indult hajdan erős magyar! (Berzsenyi Dániel) Ki hozta, ki akarta, | ki tolta égbe a fekete | istent? S ki meri | mondani, hogy … | ember csinálhat ennyi romlást? (Szabó Lőrinc) || a. (átvitt értelemben) Ennek okozója, vkinek a megrontója. Ez a leány lett a romlása. Nagy korhely fiú … menyecskék romlása. (Jókai Mór) || b. A vagyon elvesztésével v. a gazdasági helyzet nagy hanyatlásával, rosszabbodásával járó nyomor, ínség. A Napóleon korabeli devalváció általános romlást okozott.
4. (régies) Harctéri vereség. Biztos romlás vár a seregre. Lesujtá e balhír Veselényi lelkét … Tudta, hogy a népes erdélyi seregnek Kis számu hadával, ő nem felelhet meg; Bizonyosnak hitte, hogy, ha azt bevárja, A murányi völgyön romlását találja. (Arany János)
5. (átvitt értelemben, ritka, költői) Teljes fizikai pusztulás, halál. Gertrúdis, annyit érdemeltem én, hogy győzedelmes jöttem innepén | romlásodat könnyeznem sem lehet? (Katona József) Rajta ütök s leverem végkép, hogy nem marad, aki | Társai romlását hírűl vigye Volga vizéhez. (Vörösmarty Mihály)
Szóösszetétel(ek): pénzromlás; szövegromlás; végromlás.
romlási.
