rekeszt
rekeszt [e-e v. ë-e] tárgyas ige -ett, ..sszen [ë, ë]; -eni [e] v. (-ni)
1. Vhová zár vmit, vkit. Az aprójószágot az ólba rekesztette. || a. (régies) Borítékba tesz, zár, levélhez mellékel vmit. [Bankót] Rekesztél a szerkesztőnek dohányra, … S te meg nem Láthatád az örömet: Hogy néz ki nyomtatásban leveled. (Arany János) Felvilágosítást nyújtand azon levelem, melyet párban ide rekesztek. (Jókai Mór)
2. Okozza, hogy vki, vmi vhol rekedjen. Ami még javára maradta grófnak, az … átadatott neki … Hanem egy kis véletlen megakadályozta a gyors menekülést. Egy nagy zivatar jött, felhőszakadással, mely ott rekesztette a vendéglői szobában. (Jókai Mór)
Szólás(ok): Dunát lehetne vele v. velük rekeszteni: rengeteg sok van belőle v. belőlük.
Igekötős igék: berekeszt; elrekeszt; kirekeszt; megrekeszt.
rekesztés; rekesztett; rekeszthető; rekesztő.
