regnál
regnál [ë] ige -t, -jon
1. tárgyatlan (régies, gyak. gúnyos) Uralkodik vkin, vmin. Amennyi darab földet belát egy torony tetejéről … emberi szem, azon ő regnált. (Mikszáth Kálmán) Gyönyörű felfordulás van ott, ahol asszony regnál! (Kaffka Margit)
2. tárgyatlan (tájszó) Vkin regnál: (vkinek békét nem hagyva) szívósan, makacsul kunyorál, rimánkodik, követelődzik. || a. tárgyas (tájszó) Rimánkodva v. korholva mondogat, magyaráz vkinek vmit.
3. tárgyas (tájszó) Korhol, szid. Örökké a fiát regnálja.
regnálás; regnáló.
