recitativo
recitativo [rëcsitatívó] főnév -t, -ja (zene)
1. <Kül. énekes zeneművekben> a beszéd hanglejtéséhez, szabadabb ritmusához többé-kevésbé közel álló éneklési mód; énekbeszéd.
2. <Énekes – kül. régebbi – zenei alkotásban> ilyen módon előadott részlet <a zenemű olyan részeivel ellentétben, amelyekben elsősorban a zene formai elvei uralkodnak>. Az áriát recitativo előzte meg.
