pusztul
pusztul tárgyatlan ige -t, -jon
1. Egyre nagyobb mértékben a tönkremenés, megsemmisülés felé halad; a megsemmisülésre, tönkremenésre, elveszésre vezető károk, fogyatkozások, bajok jeleit mutatja. Pusztul a vadállomány. A ház elhagyatott volt, pusztult benne minden. Eső híján pusztul a növényzet. Te melletted lovaglék A harc veszélyiben, Ahol az élet pusztul És a halál terem. (Petőfi Sándor) || a. <Ember, állat> egymás után tömegesen meghal, elhull. A járványban pusztultak az emberek, a tyúkok. A tapasz lemállik, kutya macska pusztul. (Arany János) Gyomor- s tüdőbajt ítéltek reánk | s ha nem pusztulunk, elpusztítanak. (József Attila)
2. <Pusztító körülmény, beavatkozás, pusztítás következtében> (meg)hal, (el)vész, semmivé válik. Éhen pusztul; → szomjan pusztul. Szegény állat ott pusztult a tűzben. Ott pusztult a háborúban. Pusztuljon a magja is az ilyennek [= ilyen embernek]. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben, ritka) <Intézmény, szokás stb.> egyre jobban kiveszőben, eltűnőben v. visszafejlődőben van. Pusztul a népviselet. Pusztulnak a nyelvjárási sajátságok.
4. (átvitt értelemben, népies, rosszalló) Pusztul vhonnan, vhová: <ember v. állat> ijedten, fejvesztetten v. általában sietve menekül, kotródik, elhordja magát vhonnan, vhová. Hová pusztult ez a haszontalan kutya? Még, kéményseprő korából tudja, hogy a kis gyermekek ágy alá, kazalok mellé pusztultak előle. (Vas Gereben) A városból pusztult a nép jobbra-balra a szerteeső falvakba. (Jókai Mór) || a. (kül. felszólító módban) (átvitt értelemben) Pusztulj! Pusztuljatok!: kotródj(atok)!, takarodj(atok)!, hordd el magad v. hordjátok el magatokat! Pusztulj előlem, többé ne lássalak! Pusztulj innen! Pusztuljatok, mert, …! Végezd a dolgodat, ha van, vagy aludj …, de én előlem pusztulj. (Mikszáth Kálmán) „Pusztulj innen a pokolba”, ordítottam fuldokolva. (Kosztolányi Dezső–Poe-fordítás) || b. (átvitt értelemben, ritka) Vmi pusztul vhonnan: lassú fogyás, pusztulás során elvonulóban, elfogyóban van. A hó már pusztul a háztetőről, a mezőkről.
Igekötős igék: belepusztul; bennpusztul; elpusztul; kipusztul; lepusztul; széjjelpusztul.
pusztuló; pusztult.
