puskázik
puskázik ige -ok, -ol; -tam, -ott; -nék, -nál, -na; -zon, (választékos) puskáz
1. tárgyatlan (régies) Puskával lő, lövöldöz. || a. tárgyatlan (bizalmas, tréfás) Vadászik (1). A férfiak délelőtt kimentek puskázni. Ma éppen fácánvadászat volt, amiben az öreg gróf nem szokott részt venni, ő csak a nagy vadakra puskázik. (Jókai Mór)
2. tárgyatlan (iskolai, bizalmas) <Feleléskor, dolgozatíráskor> puskát (3) használ. Puskázik vkitől, vkiből. Fiam, te puskáztál! Felfüggesztették, mert az írásbelin puskázott. || a. tárgyatlan (bizalmas, rosszalló) <Szellemi alkotásba> egyéni lelemény híján mástól átvesz; ellop vmit, más anyagát, ötletét felhasználja. Onnan puskázik, ahonnan tud. Puskázott még Homéroszból is. Te bejártad Murányvárt, de én azt sem tudom, tök-e vagy túrós étek. – Csupán Mednyánszkyból puskázok. (Arany János) || b. tárgyas (bizalmas, rosszalló) Ilyen módon felhasznál, átvesz, ellop vmit. Tanulmánya legnagyobb részét úgy puskázta. Ezt honnan puskáztad?
Igekötős igék: belepuskázik; elpuskázik; kipuskázik; lepuskázik; megpuskázik; rápuskázik; összepuskázik.
puskázás; puskázgat; puskázó; puskázott.
