parányiság
parányiság főnév -ot, -a (többes számban ritka)
1. (választékos) Vkinek, vminek parányi (1–4) volta; kicsinység. A nagy láthatáron körültekintve érezzük egész parányiságunkat. (Eötvös József) A sperma … górcsövi parányiságában ugyanolyan … tökéletes építmény, mint a kész ember, csak érzékszerveink számára kicsiny. (Móricz Zsigmond)
2. (irodalmi nyelvben) Jelentéktelen(nek látszó), parányi dolog; apróság, csekélység, jelentéktelenség. Egy parányi előlépés; s jaj nekünk, hogy ily parányiságnak is örülnünk kell! (Kölcsey Ferenc) Adassék bár száz évig élned, Csikarj ki minden perctül élvet: Amit birtál: parányiság. (Reviczky Gyula)
3. (irodalmi nyelvben, túlzó) Vmihez mérten nagyon kicsi, csekély, parányi dolog. S a madárnak nincsen olyan szárnya, Mint minőt a szerelem növeszt. | El sem kezdem oly parányisággal, Mint a föld, hogy átröpüljem ezt. (Petőfi Sándor)
