parancsnokság
parancsnokság főnév -ot, -a
1. A parancsnok és közvetlen munkatársainak szervezeti közössége. → Kiegészítő parancsnokság; a helyőrség, az iskola, a tábor parancsnoksága. A parancsnokság úgy rendelkezett, hogy… || a. Ennek hivatali helyisége, épülete, tartózkodási helye. Hívatják a parancsnokságra. A parancsnokságon dolgozik.
2. A parancsnok hivatali állása, jogköre, tevékenysége. Átadja, átveszi, ellátja, vállalja a parancsnokságot; megbíz vkit a parancsnoksággal. Waldeck a háború végén egy huszárezred parancsnokságát kapta. (Mikszáth Kálmán) || a. Parancsnoki vezetés. Vkinek a parancsnoksága alatt áll, van. Ő látta el a parancsnokság teendőit. || b. Az az időtartam, amely alatt, ill. az az állapot, amelyben vki parancsnokként működik. Nem tartott soká a parancsnoksága.
Szóösszetétel(ek): táborparancsnokság.
parancsnoksági.
