parancsnokol
parancsnokol tárgyatlan ige -t, -jon
1. (hivatalos) A parancsnok jogkörét, hatalmát gyakorolja; parancsnokként működik. A hadihajón parancsnokol.
2. (tréfás v. gúnyos) Vezető hatáskörében önkényesen v. túlságos önérzettel jár el, szerepét túlbecsüli. Most az igazgatói székben parancsnokol. Otthon szőtt szőnyeg borította a pirosló téglákat, egy nagyon fehérre súrolt asztalon ugorkás üvegek állottak … Nő lakik itt, nő parancsnokol. (Krúdy Gyula)
3. (tréfás) Parancsnokolj!: tessék, parancsolj!
parancsnokoló.
