összetorkollik
összetorkollik tárgyatlan ige, (ritka) összetorkoll (választékos)
1. <Két v. több folyó> egymásba, együvé folyik. A Duna, a Rába és a Rábca Győrnél összetorkollik.
2. (átvitt értelemben) <Két v. több kijárat, út, utca> egyazon helyre nyílik. A folyosók egy nagy csarnokba torkollanak össze. Sok utca torkollik össze a téren.
összetorkollás; összetorkolló; összetorkollott.
